Joker játéktörténet

A sorsjegyek sorszáma szerinti sorsolásokat több mint kétezer éve már Július Cézár is szervezett. Gutenberg nyomdatechnikája tette lehetővé a többszázezres sorsjegy-sorozatok gyors legyártását, így már a XV. század végére a sorsjegyek nyomdai sorszáma szerinti sorsolások Európa nagyobb felében megjelenhettek.

Közép Európában azonban az ilyen típusú, passzív játékok helyett az aktív, lottószerű számsorsjátékok váltak sikeressé. A sorsjegy sorozatszáma szerinti sorsolások Magyarországon csak száz évvel a lottónk után, a XIX. században váltak országos méretűvé. A mai magyar Joker játék megjelenését is a technológia fejlődése tette lehetővé. A szerencsejátékok hazai gépesítése kínálta az ingyenes segédsorsjegyeken a Joker játék megjátszását. A játék első sorsolását 1993. november 6-án tartották. A játék jellege a négy hónappal korábban megszűnt Bongó játékkal azonos, passzív számsorsjáték. 

A Joker nem volt ismeretlen Magyarországon, ugyanis az Austria Lotto sorsjegyein 1990-től már játszhattak ilyen típusú játékot, amely egy lottó-segédsorsjegy nyomdai sorszámára épül. Sőt, az osztrákok hatalmas és sikeres reklámot indítottak el a kiegészítő játékukra "Mondj igent!" szlogennel, melynek eredményeként duplájára nőtt a Jokert választók aránya.

A Joker az Ötös-, a Hatos-, a Skandináv lottó, valamint a Luxor és a Kenó kiegészítő játéka, sőt a világ legtöbb online lottójátékának ugyanezen néven és formában kísérő játéka is. Az offline és online lottó segédsorsjegyeken két négyzet tartozott a Jokerhez. Az IGEN feliratú négyzet bejelölése szolgált arra, hogy a játékos kifizethesse az "extra" játékot is.

A játékban minden olyan fogadás nyer, amelynek utolsó 2,3,4,5,6 számjegye sorrendben megegyezik a Joker-sorsoláson kihúzott számokkal. A lottók segédsorsjegyein a Jokerszámok tulajdonképpen a nyomdai sorszámok, így előre kinyomtatottak. 

A Joker fogadás megtehető öt hétre is, azonos számmal, ezt az öthetes lottófogadással együtt lehet befizetni. Mivel a Joker kísérő játék, a legnagyobb heti alapjáték-szám, ritkán éri el az egymillió darabot. A telitalálat esélye 1 : 1 millióhoz.

A legnagyobb nyeremény sokáig az 1996. 52. hetében volt: 81 976 713 forint, de ezt az utóbbi években már többször túlszárnyalva, a legnagyobb nyeremények top listáját a 2007. 2. heti 291 millió forintos főnyeremény vezeti.

A 2,3,4,5 találatosok fix nyereményeket kapnak, függetlenül a nyertesek heti darabszámától. A 2 találatosok 1300 forintot, a hármasok 13 000-et, a négyesek 130 ezret, míg az 5-ösök 1 millió 300 ezer forintot érnek. A hatosok nyereményalapja a forgalom és a többi nyereményosztályban elért nyertesektől függően képződik és halmozódik.